Beindult a parlamenti daráló
Az országgyűlés első 50 napjának értékelése
Az Országgyűlés első ötven napja kiváló alkalom arra, hogy megnézzük mi történ a Parlament megalakulása óta. A számok, statisztikai eredmények segítségével értékeljük az egyes képviselőcsoportok munkáját, és megnézzük, hogy a mostani tempó miben különbözik a 2002-es és a 2006-os parlament megalakulásának kezdeti időszakától.
Súlyos kihívások elé néz a Fidesz az egészségügyben
2006-tól kezdődően (beleértve a tavaszi kampányidőszakot) az egészségügy már nem csak egy volt a sok szakpolitikai téma közül, kiemelt témává vált. Ezt erősítette a Gyurcsány-kormány időszakában elindított, de soha le nem zárt reformfolyamat. A Bajnai-kormány alatt nem hirdettek változásokat, hanem elsősorban a konfliktusok kezelésére rendezkedtek be, ez pedig már önmagában sikert hozott ezen az érzékeny területen. A válságkezelő kormányzás karakterébe könnyen belefért, hogy a kabinet hosszú távú átalakításokat nem kezdeményezett, bőven megfelelt arról beszélni, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítása olyan feladat, amire a válság leküzdése után sort kell keríteni.
Kié a hatalom? - Az Orbán-kormány valódi döntéshozói
Új kormánystruktúra kialakítását nem csak abból a szempontból lehet elemezni, hogy hány tárca és milyen formális hatáskörök találhatóak benne, hanem hatalomtechnikai szempontból. Elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy az új kabinetben kik uralják a kulcsfontosságú területeket, amelyek a teljes kormányzati mechanizmusra kihatással vannak.
Felül-középen ad, alul elvesz az Orbán-kormány
A miniszterelnök új gazdasági akciótervének intézkedéseiből összetett társadalomfelfogás képe rajzolódik ki. Egyszerre leljük fel benne az atyáskodó állam, a verseny szabadságának eszméjét, a középosztály támogatását a kiskeresetűek kárára. Az intézkedések ugyanakkor kiolthatják egymást: az új kabinet a kiskeresetűektől elvenne, a közép- és felsőosztálynak viszont adna.
Megjelent A válság második hulláma című könyv
