Mekkora megtakarítást jelent a háztartásoknak a rezsicsökkenés 2.0?

Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kormánypártok által kezdeményezett rezsiköltség-csökkentési törvényjavaslatot. Ennek új eleme, hogy ez év július 1-től 10%-kal csökkennek az ivóvíz-, szennyvízelvezetésiés hulladékszállítási díjak. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mekkora költségcsökkenést eredményezhet az elmúlt évekhez képest ez a látványosnak tűnő intézkedés.

Rezsicsökkentés „light”

A mostani lépés a rezsiköltségek kisebb részét érinti. Míg a lakosság gáz- és villany kiadásai a rezsiköltség kb. 50%-át tették ki a KSH legutolsó adatai szerint, addig az ivóvíz, a csatorna-díj és a lakossági hulladékszállítás a lakásfenntartási költségeinknek mintegy 13%-át jelentik, azaz láthatólag ez már jóval kisebb szeletét érinti a háztartások kiadásainak.

Egy ember átlagosan kb. 3200-3300 forintot fizet havonta víz-, csatorna- és hulladékszállítási díjként. Amennyiben megvalósul a 10%-os csökkentés, akkor ez 320-330 forint megtakarítást jelent egy embernek havi szinten.

Makrogazdasági szempontból is minimális a lépés hatása, hiszen biztosan nem gyakorol olyan hatást az inflációra, mint a korábbi gáz- és villanyár csökkentés. Az inflációs kosáron belül a legfrissebb adatok szerint a fogyasztói kosárnak 2,4%-át teszik ki ezen költségek, míg a korábban már említett gáz- és villanyköltségek esetében ez 7,9%.

Mennyivel fizetünk többet, mint korábban?

Érdemes azt is megnézni, hogy miképpen változott ezeknek a közüzemi szolgáltatásoknak a díja. 2003-óta a KSH adatai szerint évente átlagosan 7,7%-kal emelkedett a víz, 10,1%-kal a szennyvízelvezetés, míg 11,6%-kal a hulladékszállítás költsége. Ugyanakkor az elmúlt öt évben ez a folyamat lassult, bár még mindig az infláció feletti mértékben következett be a szolgáltatási díjak drágulása.

Miután az ivóvíz, a szennyvízelveszetés és a hulladékszállítás még nem hatósági áras, ezért településenként jelentős különbségek vannak a téren, hogy ki mennyiért jut hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ezért is nehéz megmondani, hogy valójában mit jelent a most tervezett rezsicsökkentés. Annak érdekében, hogy objektíven vizsgáljuk a kérdést, megnéztük a főváros, valamint az 5 legnagyobb megyei jogú város adatait. Összehasonlítottuk, hogy 2010-2013 között hogyan változott az ivóvíz és a csatornahasználati díj m3-kénti ára, valamint egy 120 literes kuka elszállításának egyszeri díját.

Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgáltunkban érintett 2,55 millió lakó körében 2011-ben a Széll Kálmán Terv kapcsán bejelentett rezsi-stop ellenére mindegyik településen nőttek az árak. Ez a három év alatt átlagosan kb. 8%-os vízdíj, 20%-os szennyvízelvezetési díj, míg 13%-os hulladékszállítási díjnövekedést jelentett.

Amennyiben időben előre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a július 1-től életbe lépő csökkentés hatására az ivóvíz esetében sikerül a 2010 előtti árak alá vinni a díj mértékét, míg ezt sem a csatorna használati díj, sem a hulladékszállítás esetében nem sikerül megvalósítani. Azaz, ha leegyszerűsítjük a helyzetet, akkor a mostani lépés összhatást tekintve arra sem elegendő, hogy a kormány hivatalba lépése óta bekövetkezett árváltozást kompenzálni legyen képes.

Településenként nézve ez azt jelenti, hogy számításaink szerint Pécsen mindhárom szolgáltatási díj esetében felette maradnak a csökkentés utáni árak a 2010-es mértéknek. Míg Miskolcon és Győrben elvileg az ivóvíz mellett a szennyvízelvezetési díj is alatta lesz a három évvel ezelőtti árnak. Ha megnézzük a fővárosi adatokat, akkor az látszik, hogy az ivóvíz és a szennyvízelvezetés költsége együttesen a rezsicsökkentés után még mindig 4%-kal lesz magasabb, mint a kormányzati ciklus elején.

A számok alapján azt látjuk, hogy a rezsicsökkentés első ütemébenazaz a gáz, a villamosenergia esetében – a három évvel ezelőtti szint alá sikerült csökkenteni az árakat, addig a tervezett újabb változások átlagosan nem hozzák vissza még a 2010-es árszintet sem. Ezért a Policy Agenda véleménye szerint a rezsiköltség csökkentés második üteme már sokkal ellentmondásosabb politikai értelemben, mint az első ütem volt és a társadalmi hatása is kisebb mértékű, de a kommunikációs értéke valóban nagyon jelentős.

2013. 03. 20.  Vissza

Új hozzászólás