Policy Agenda

Elemzések

Változatlanul torz bérrendszer és béregyenlőtlenség

Változatlanul torz bérrendszer és béregyenlőtlenség

A 2018. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – az előző évhez hasonlóan – most ismét megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszony foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. A megelőző 2017. évhez viszonyítva a magyarországi bérrendszer változatlanul torz és nem csökkentek a jelentős egyenlőtlenségek.

Tovább

Kutatás: kormányzati dezinformálás a közösségi médián keresztül

Kutatás: kormányzati dezinformálás a közösségi médián keresztül

Hazai és nemzetközi szinten is sok kutatás foglalkozik azzal, hogy az álhírek milyen jelentős politikai befolyással bírnak, súlyos gondokat okozva ezzel, aláásva a demokrácia megfelelő működését. A Policy Agenda a V-Dem Intézet (Varieties of Democracy) adatbázisának segítségével elemezte, hogy Magyarország nemzetközi – elsősorban Uniós – összehasonlításban miképp teljesített a 2000 és 2018 közötti időszakban a kormányzati álhírek terjesztésének tekintetében.

Tovább

Ez Orbán Viktor és a Fidesz legnagyobb kihívása

Ez Orbán Viktor és a Fidesz legnagyobb kihívása

A Fidesz 2010 óta nem szembesült ekkora problémával, mint az októberi önkormányzati vereség és annak következményei. Hiszen nem csak Budapesten és a nagyvárosokban, hanem a budai őskonzervatív körzetek mellett számos kisvárosban is erodálódott a Fidesz többsége, amelynek egyik szimbóluma 2010 óta jobboldali vezetésű Jászberény, ahol a megismételt választáson óriásit buktak a kormánypártok. Egy hónapja még alig 14 szavazattal maradtak alul, de ahelyett, hogy elfogadták volna a vereséget, kiharcolták az új választást. A jászberényiek azonban mintha erre inkább bedühödtek volna, a Fidesz immáron 3758 szavazattal kapott ki, azaz 50-50 százalékos döntetlen közeli helyzetből 62-34-es kínos vereségbe lavírozták magukat. 

Tovább

Gazdasági Fejlődés Indexe: lassuló bővülés, alig változó gazdasági hangulat

Gazdasági Fejlődés Indexe: lassuló bővülés, alig változó gazdasági hangulat

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) – a tavalyi erőteljes és az idei első negyedévi kedvező GDP növekedés után – 2019. III. negyedévében (1,02%) a bővülés enyhe csökkenését jelzi, egyes területeken már nem folytatódik a gazdaság korábbi erőteljes javulása. A vállalatok körében változatlan, de a háztartásoknál az eddigi optimizmusa csökken és enyhe kockázat is érezhető a külső gazdaság lassulása miatt. Ez jellemzi a fiskális és monetáris környezetet is. Az infláció erőteljes emelkedése megakad, de a forint gyengesége változatlan marad.

Tovább

Közigazgatási ügyintézésről a társadalom véleménye: munkaerőhiány, romló szolgáltatás, túlterheltség

Közigazgatási ügyintézésről a társadalom véleménye: munkaerőhiány, romló szolgáltatás, túlterheltség

A munkavállalói érdekképviseletek több éve arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiány a közigazgatásban a szolgáltatás minőségének visszaesésével járhat. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) megbízásából a Policy Agenda kutatást készített arról, hogy mi a véleménye az embereknek a kormányhivatali-, járási-, kerületi hivatali ügyintézésről. Érzik-e a választók, hogy a szolgáltatás minősége csökkenne, és kit tartanak ezért hibásnak?
Tovább

Önkormányzati választások egyik valódi tétje a megyei jogú városok

Önkormányzati választások egyik valódi tétje a megyei jogú városok

A 23 megyei jogú városban 1,96 millió ember lakik, ez több, mint a főváros teljes lakossága. Az elmúlt választási ciklus alatt 4 ezer milliárd forint kiadás felett rendelkeztek ezek a települések. Sem politikai, sem fejlesztéspolitikai szempontból nem lényegtelen, hogy az ellenzék és a kormánypártok választási küzdelme hogyan végződik. A Policy Agenda a megyei jogú városok költségvetése alapján elemezte az elmúlt öt évet. Megnézte, hogy mennyire igaz az, hogy vannak „bűnös ellenzéki városok”.
Tovább

Kifulladt a béremelési hullám az állami cégeknél

Kifulladt a béremelési hullám az állami cégeknél

Az állam nem csak a közszférában jelenik meg munkáltatóként, hanem az állami vállalatok tulajdonosaként is. A munkaerőhiány miatti működési problémák sok esetben már nem csak a szolgáltatást igénybevevőknél is érződik. A Policy Agenda az állami vállalatok éves beszámolói alapján megvizsgálta a bérek emelkedését.
Tovább

Budapesti önkormányzati választás az EP választások tükrében

Budapesti önkormányzati választás az EP választások tükrében

A főváros az egyik kiemelt terület, ahol lényegében az összellenzéki összefogás és a kormánypártok „összecsapnak”. A választás három szinten zajlik: egyéni önkormányzati képviselők, polgármesterek, főpolgármester. Ennek kapcsán a 2014-es szavazóköri eredményekig visszamenve vizsgálta meg a Policy Agenda a lehetséges politikai forgatókönyveket, taktikákat.
Tovább

Közszféra bérhelyzete 2019-ben

Közszféra bérhelyzete 2019-ben

Az elmúlt években több területen is életpályamodellt vezetett be a kormány a közszférában. Ugyanakkor folyamatosan lehet olvasni munkaerőhiányról, néhol már a szolgáltatási színvonal visszaeséséről. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében azt nézte meg, hogy a közszféra bérei hogyan néznek ki munkakörök szerint, illetve milyen változás történt 2016-hoz képest.
Tovább

Gazdasági Fejlődés Indexe: kissé lassuló növekedés, változatlan optimizmus

Gazdasági Fejlődés Indexe: kissé lassuló növekedés, változatlan optimizmus

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) – a tavalyi erőteljes és az idei első félévi kedvező GDP növekedés eredményeként – 2019. II. negyedévében (1,04%) változatlan optimizmust mutat, bár a konjunktúramutatók enyhe csökkenése arra utal, hogy nem folytatódik a gazdaság korábbi erőteljes javulása. A háztartások és a vállalatok körében maradt az eddigi optimizmus, de bizonyos kételyek mutatkoznak a külső gazdaság lassulása, valamint a hazai meglévő és növekvő mennyiség/minőségi létszámhiány miatt. A fiskális és monetáris környezetet pedig az erősödő infláció, a forint változatlan gyengesége is befolyásolja. A lassuló – főként a német – konjunktúra és ezen belül is a hazai autóipari termelés várható szűkülése komolyabb hatással lehet a magyar növekedésre.
Tovább