Az állam nem csak a közszférában jelenik meg munkáltatóként, hanem az állami vállalatok tulajdonosaként is. A munkaerőhiány miatti működési problémák sok esetben már nem csak a szolgáltatást igénybevevőknél is érződik. A Policy Agenda az állami vállalatok éves beszámolói alapján megvizsgálta a bérek emelkedését.

Az állami cégek béremelései

A mindenkori bértárgyalásoknak van egy különös eleme, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó, és munkaadó. Korábbi évekhez hasonlóan megvizsgáltuk a legnagyobb állami vállalatokat, illetve cégcsoportokat az alapján, hogy hogyan változtak a bérek 2010 és 2018 között. A vizsgálatba bevont cégekben 125 ezer fő dolgozott éves átlagban. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (kb. 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egységes tömbben vizsgáltuk a regionális Vizi-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer dolgozó), erdészeteket (8 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer dolgozó) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Egy főre jutó bérköltség változása (%)

Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61%-kal emelte meg a béreket. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszférában lezajlott emelések.

Külön megvizsgáltuk a minimálbér emelését követő béremeléseket is. 2017-ben és 2018-ban jelentősebb minimálbér-emelésre került sor (24%-os emelkedés a két évre nézve, kumulált hatását tekintve). Ezt mindenképpen meghaladta a béremelés mértéke, amelynek nyilvánvaló mozgatórugója az egyre nagyobb munkaerőhiány volt.

Azt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a versenyszférában a 2018 és 2016 közötti béremelkedés 23%-os volt (minimálbérrel szinte teljesen megegyező), azaz az állam megpróbálta bérversennyel megállítani a munkaerő elvándorlását.

Mi lesz idén és jövőre?

Az idei béradatokból az látszik, hogy a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér emelés mértéke.

Az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, hogy milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel. A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5%-os béremelésre került sor. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag kétszámjegyű emelésének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újratárgyalták, és kb. 8-9%-os béremeléssel lehet számolni azon a területen.

Szakszervezetek és a kormány között kötött bérmegállapodások

Voltak ugyan arra próbálkozások, hogy a közszolgáltatások területén az idei átlagos 5-6%-os béremeléseket magasabbra tornásszák fel a szakszervezetek, de az állam eddig elzárkózott ettől. Amennyiben így marad a helyzet, akkor ismét elkezd távolodni egymástól az állami cégek bérszínvonala, és a versenyszféra több része. Ez pedig növelni fogja a belső elvándorlást, a munkaerőhiányt, és a szolgáltatási színvonal romlását.