Policy Agenda

Elemzések

Dübörög a kétharmad, megszűnőben a frakciókormányzás

Dübörög a kétharmad, megszűnőben a frakciókormányzás

A Fidesz-KDNP a 2018-as választásokon ismét visszaszerezte kétharmados többségét a parlamentben. Az elmúlt három parlamenti ciklusának első évét összehasonlítva az látszik, hogy csökkent a parlamenti törvénygyár teljesítménye, újra erős a kétharmad szerepe, ugyanakkor csökkent a kormánypárti frakció fontossága. A Policy Agenda a számok tükrében elemezte a parlamenti évadokat.
Tovább

Közfoglalkoztatás csökkenése és a kormánypártok támogatottsága

Közfoglalkoztatás csökkenése és a kormánypártok támogatottsága

Az elmúlt 10 évben a kormányzat több, mint 1.700 milliárd forintot költött el a közfoglalkoztatási program működtetésére. A közmunkaprogram munkaerőpiaci, szociális, gazdasági és politikai aspektusú megközelítése nagyon eltérő megítélést hoz felszínre. Időközben elkezdődött a közfoglalkoztatási rendszer leépítése. Ennek következményeit vizsgálta meg a Policy Agenda elemzésében.
Tovább

Keresetek – 2019 február

Keresetek – 2019 február

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2019. februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 345.900,- forint volt – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek összességében.
Tovább

Létminimum és társadalmi minimum 2018-ban (előzetes adatok)

Létminimum és társadalmi minimum 2018-ban (előzetes adatok)

A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Ezt követően – annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája – a Policy Agenda folytatta a létminimum érték számítását.  A projekt a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös kutatási programja keretében valósul meg.
Tovább

Közmunka és falusi CSOK hatása az EP választásokra

Közmunka és falusi CSOK hatása az EP választásokra

A májusi európai parlamenti választások eredményeit nézve ismét látszik, hogy településtípusok alapján milyen jelentős törésvonalak vannak a választók között. Míg Budapesten inkább 40%-hoz közelít a Fidesz, addig a községekben átlépték a 60%-os támogatottságot. A Policy Agenda a korábbi választások eredményei alapján megvizsgálta a közmunkával erősen érintett, illetve a falusi CSOK programba bevont települések eredményeit.
Tovább

Gazdasági Fejlődés Index: lassuló növekedés, változatlan lakossági optimizmus

Gazdasági Fejlődés Index: lassuló növekedés, változatlan lakossági optimizmus

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) a tavalyi erőteljes éves GDP növekedés és az idei év első hónapjaiban tapasztalt bővülés után a későbbiekre már lassulást jelez. A mutató értéke 2019. I. negyedévében (0,99%) a korábbihoz hasonlóan nem mutat növekvő optimizmust, azaz nem folytatódik a gazdaság elmúlt negyedévekben jelentős, a tervezettnél is jobb javulása.
Tovább

Magyar szakszervezeti tagságról

Az elmúlt hónapok eseményei ráirányították a figyelmet a magyar szakszervezeti mozgalomra, illetve annak tagságára. Ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy kik is azok a munkavállalók, akik havi fizetésük egy részét arra áldozzák tagdíjként, hogy közösen megszervezzék jogaik védelmét. A legutolsó átfogó felmérést 2015-ben végezte el a KSH. Ez alapján 329 ezer ember állította magáról, hogy szakszervezeti tag. A Policy Agenda kutatási programjában az elmúlt hónapokban a 2017. évi jövedelmekről szóló adóstatisztikák alapján megpróbáltunk frissebb adatokhoz jutni a szakszervezeti tagságot érintően.
Tovább

Jelentősen növekedett a váratlan kiadáshoz szükséges összeg, de csak egyharmadunknak van erre pénze

Jelentősen növekedett a váratlan kiadáshoz szükséges összeg, de csak egyharmadunknak van erre pénze

A Policy Agenda évről-évre vizsgálja a létminimum és a társadalmi minimum értékét, és az ezen a szinten élő háztartásokat. Ebben a kutatásban fontos elem, hogy meghatározzuk a kisebb váratlan kiadásokra vonatkozó összeget. 2018-hoz képest idén jelentősen növekedett ennek a szintje, de továbbra is a családok körülbelül egy harmada rendelkezik ennek megfelelő összeggel.
Tovább

Hátrányos helyzetű települések és az oktatási rendszer problémái

Hátrányos helyzetű települések és az oktatási rendszer problémái

Az oktatási rendszer szinte folyamatos átalakítás, reformfolyamat közepette működik. „Életpályamodell, új Nemzeti Alaptanterv, majd készülő még újabb Nemzeti Alaptanterv, béremelések, munkaerőhiány” címszavak jellemzik ezt a területet. A Policy Agenda elemzésében az oktatási rendszer egyik aspektusát, a pedagógusok korosztályi összetételét vizsgálta meg három településtípuson. Komoly problémák várhatók.
Tovább