A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2016. III. negyedévében az előző negyedévi (1,06) mértéknél alacsonyabb, a számított 0,96-os érték összességében a gazdasági helyzet némi bizonytalanságát jelzi. Az index az előző három negyedévi pozitív irányú jelzés után most ismét enyhe csökkenést mutat. Az előző két negyedévhez képest valamennyi részmutató kissé visszaesett, de míg a pénzügyi és a háztartások gazdálkodására vonatkozók változatlanul pozitív tartományban mozognak, addig a vállalati indikátorok visszaesést, bizonytalanságot tükröznek. A mostani indikátor értékeket 2015. III. negyedévéhez is viszonyíthatjuk, így az egy évvel korábbi helyzethez képest valamennyi részindikátor kis (néhány tizednyi) javulást mutat, és összességében 0,99-os a GFI értéke.
Lassul a gazdaság növekedése…
A GFI év eleje óta azt mutatja, hogy gazdasági folyamataink fejlődése nehezen ér el egy tartósan magas fejlődést. A korábban tervezettnél alacsonyabb növekedést jelez valamennyi GFI indikátor, és a külső gazdasági előrejelzők véleményével megegyezően tovább lassul gazdasági növekedésünk üteme. A gazdaság szereplői a változatlanul tartó külföldi tőkekivonulás, az ipari termelés lassulása, és a beruházások idei alacsony szintje miatt egyre kevésbé bíznak a vállalkozásuk biztos növekedésében. A magyarországi vállalatok/vállalkozások komoly létszámgondokkal – esetenként nehezen pótolható minőségi munkaerő-hiánnyal küszködnek. A hiányszakmák okozta problémák, a folyamatos elvándorlás gazdaságpolitikai intézkedéseket generálhat.
A részindexek alakulása, a változások értéke
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva kissé romlottak ugyan – jelezve, hogy a gazdálkodásban változatlanok az adó-, és járulék terhek, valamint a bérezéssel kapcsolatos problémák – de makroszinten az adósságállomány felminősítése által is jelzett kedvező monetáris-
fiskális környezet biztonságot jelent a finanszírozásban. Bár mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés volumenében további javulás várható, de ennek üteme elmarad a kívánatostól. A kkv-szektor hitelállománya – a forinthitelek átlagos finanszírozási költségeinek mérséklődése eredményeként – idén eddig már 4% körüli mértékben bővült ugyan, azonban a vállalkozások változatlanul nem akarnak hitelt felvenni. A kereslet csökkenése miatt bekövetkező gazdasági növekedés-lassulás, az infláció várható beindulása a vállalati hiteligényeket mérsékli.
A fiskális folyamataink kedvezőek ugyan, de…
Az ez évi igen kedvező 2% körüli költségvetési hiány mellett az államháztartás belső szerkezete komoly társadalmi feszültségek takar el. Az IMF például 2017-re már növekvő, 3%-hoz közeli hiányt jósol, és adósság-állományunk csökkentését sem látja megalapozottnak. Az egészségügy, oktatás és szociális területek alulfinanszírozottá váltak, és ez komoly társadalmi feszültségek alapjait is jelenti. Fokozódik a költségvetés folyamatos fellazítását célzó, egyébként indokolt társadalmi nyomás. Idén érezhető a beruházások visszaesése a csökkenő EU-támogatások miatt, bár jövőre jelentős bővülés várható e területen.
Nem javul a versenyképesség, csupán a nagyvállalati szféra gazdálkodása tűnik eredményesnek. Helyzetünket nehezíti, hogy az Európai Unióban erősödő feszültségek nem kedveznek sem a fejlett gazdaságoknak, sem a tranzit-országoknak, így hazánk növekedésének sem. Megoldatlan a migrációs válság, és világszerte újra erősödik a pénzügyi bizonytalanság.
A háztartások gazdálkodása eltakarja a jövedelmi különbségeket…
A GFI indexünkben a háztartási gazdálkodás indikátorai lényegében nem változtak, hiszen a munkanélküliség mért mutatója kedvezően alakul, a vagyoni helyzet összességében nem romlik. A reálkeresetek mintegy 7%-kal nőnek és a fogyasztás feltehetően 4,5%-kal fog bővülni 2016-ban. A részletes, az egyes jövedelmi helyzetű családok helyzetét bemutató elemzések azonban nem lehetségesek a jövedelmi egyenlőtlenségek vizsgálatát is lehetővé tévő adatbázisok hiánya miatt. Feltehetően a háztartások helyzetében egyre növekednek a különbségek, a „jövedelmi-olló” gyorsan nyílik, azaz a felső és alsó tizedekbe tartozó családok jövedelmi-vagyoni eltérései egyre nagyobbak.
2016. szeptember végére a nyilvántartott álláskeresők száma – az első negyedévi 421 ezerről – 282 ezer főre csökkent. A munkanélküliek harmadik negyedévi 4,9 %-os aránya részben az egyébként kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok hatására alakul ilyen alacsonyan. A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája is tovább mérséklődött, 12,7%-ra. A külföldi munkavégzők és a közmunkások számának növekedése magyarázza a kedvezőbb foglalkoztatási helyzetet. A reálkeresetek az elmúlt 3 hónapban lényegében stagnáltak. Az év hátralévő felében az infláció hónapról hónapra néhány tized százalékkal emelkedni fog és jövőre 1,5% körüli lesz éves szinten.
A vállalati szféra még mindig bizonytalan…
A magyarországi vállalkozói szféra gazdálkodása nem javul érezhetően. A harmadik negyedévben kedvező német IFO-index által jelzett export piaci konjunktúra mellett az EU konjunktúraindexe júliusban-augusztusban másfél éves mélypontján volt. A Policy Agenda harmadik negyedévi KKV-indexe is a vállalkozások pesszimizmusát jelzi és 47,8% értékre esett vissza. A GFI vállalati indikátorai összességében enyhén romló gazdálkodási helyzetet jeleznek. Különösen kedvezőtlen a külföldi tőkének az első negyedévet követően most alacsonyabb, de még mindig jelentős mértékű kivonulása. Az ipari termelés a májusi, júniusi, júliusi visszaesés után csak kissé javul.
Az egyre nagyobb gondokat okozó létszám nehézségek a vállalati gazdálkodás bizonytalanságát fokozzák a régóta meglévő tőke-ellátottsági problémák mellett. A hitelezés kedvező alakítása és az adózásban ígért könnyítések segíthetik a cégeket, de azok egyelőre kivárnak, nem jeleznek érezhető fejlesztési-beruházási hajlandóságot.