A cégvezetők hitelt és több pályázati lehetőséget szeretnének

A Policy Agenda az OTP KKV-konjunktúra index kutatási programban a szektor hitelek iránti igényét, illetve a pályázati kedvet, terveket vizsgálta meg. A cégvezetők válaszai alapján az látszik, hogy sokan igényelnének hitelt, és sokan keresik a pályázati lehetőségeket.

A cégek működéséhez hitel kell

A korábban közölt adatok szerint a kis-és középvállalkozások cégvezetőinek konjunktúra indexe egy éve csökkenő tendenciát mutat. Egyre többen vélik úgy, hogy nagyon nehéz lesz számukra az elkövetkező fél-egy év. A válságból való kitörés egyik útja az új források igénybevétele, amely vagy tőkebevonással, vagy hitelhez jutással érhető el.

A megkérdezett vállalatok relatív többsége, 44%-a nem vesz igénybe hitelt vagy más, finanszírozással összefüggő pénzügyi szolgáltatást bankjától. A kkv-k bő egyharmadának, 35%-ának van folyószámla-hitele, amivel ez a hitelfajta minden más vizsgált terméknél általánosabb, vagy keresettebb és a cégek még további 6%-a jelezte, hogy szüksége lenne ilyen hitelre.

Viszonylag nagy arányban vesznek még igénybe a kis- és középvállalatok forgóeszköz-hitelt (17%) és beruházás-finanszírozást (15%) is. Ezzel szemben a projekt-finanszírozást igénybe vevő vállalkozások aránya lényegesen kisebb (5%).

Ha nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a további igényeket is figyelembe vesszük, akkor némileg megváltozik az összkép. Csaknem ugyanannyi (16%) kkv-vezető jelezte, hogy szüksége lenne forgóeszköz-hitelre, mint amennyi arról számolt be, hogy vállalkozásának már van ilyen hitele. A beruházás-finanszírozási szolgáltatást igénybe vevő vállalatok viszont kisebb hányadot képviseltek a mintában, mint azok, amelyek szükségét éreznék ennek a szolgáltatásnak (19%). Még nagyobb az eltérés a jelenlegi és a kívánatos helyzet között a projekt-finanszírozás igénybevételében: háromszor annyi vállalkozás (14%) szeretné igénybe venni ezt a banki szolgáltatást, mint amennyi jelenleg teszi.

Sok a devizaalapú hitel

A kkv-k 14%-áról mondható el, hogy egy vagy akár több hitele is deviza alapú, míg 11%-uk vesz igénybe államilag támogatott finanszírozási konstrukciókat számlavezető bankjától. A forint gyengülése és összességében a deviza alapú hitelek kondícióinak romlása erősen érezteti hatását. Csak a megkérdezett vállalkozások 2%-a állította, hogy további deviza alapú hitelre lenne szüksége. Ezzel párhuzamosan viszont erős igény mutatkozik államilag támogatott finanszírozási konstrukciókra: a válaszadók 22%-a állította, hogy vállalatának szüksége lenne ilyen szolgáltatásra.

Egyéb finanszírozási szolgáltatást rendkívül csekély, 3%-os arányban vesznek igénybe a megkérdezett vállalkozások bankjuktól, és az ilyen jellegű további igények előfordulási gyakorisága is rendkívül alacsony (2%).

A kkv-k több, mint fele szeretne hitelhez jutni

Azok a vállalkozások, amelyek jelezték (a megkérdezettek 54%-a), hogy szükségük lenne a fentiek közül valamelyik pénzügyi szolgáltatásra legnagyobbrészt, 44%-ban 25 millió forint feletti összeget igényelnének. További 23%-uknak 15-25 millió forint közötti összegre lenne szüksége, míg 22%-nak 5-15 millió forintra. Csak az érintett vállalkozások 11%-a mondta, hogy 5 millió forintnál kisebb banki segítség is elegendő lenne számára.

A hiteligénnyel jelentkező vállalatok nagyobb része, közel négyötöde bizakodó, úgy véli, képes lenne kitermelni az igényelt hitelösszeget. Válaszuk elsődleges indokaként a legtöbben, minden harmadik megkérdezett cégvezető arra hivatkozott, hogy a hitelből beruházást hajtanának végre, amely révén nőnének a vállalkozás bevételei. Minden negyedik potenciális hiteligénylő vállalatnál számítanak arra, hogy a hitel segítségével rendeznék napi likviditási problémáikat, és ezáltal egyensúlyba hozhatnák működésüket, ami lehetővé tenné a törlesztés plusz költségének kitermelését is. Az érintettek cégek 14%-a a friss forrást piacbővítésre használná, míg 9%-a új munkahelyek létrehozására, és így a cég termelésének növelésére.

Csak a hiteligénnyel rendelkező vállalkozások 18%-a tart attól, hogy előreláthatóan nem tudná kitermelni a kölcsön összegét, mert a jelenlegi gazdasági környezet nem alkalmas fejlesztések megvalósítására.

Minden második kkv pályázott már

A megkérdezett kkv-vezetők fele számolt be arról, hogy cége az elmúlt három évben adott be valamilyen pályázatot beruházásaik, fejlesztéseik megvalósítására. A pályázó cégek 74%-a ez idő alatt sikeresen el is nyert valamilyen pályázatot, vagyis pályázati aktivitása nem volt hiábavaló.

A pályázatok leggyakoribb célja, amit a pályázó vállalatok vezetőinek 57%-a említett, gépbeszerzés volt. Szűk egynegyedük vállalati innovációt, egyötödük ingatlan-fejlesztést igyekezett (volna) megvalósítani pályázati pénzből. 16%-uk képzésekre fordította vagy fordította volna a megpályázott összeget, míg 11%-uk energetikai fejlesztésre. Egyéb célokat lényegesen kevesebben választottak az érintett vállalatvezetők. (Egy válaszadó több célt is megjelölhetett.)

Az elmúlt három évben pályázó, de pályázatot nem nyerő vállalkozások (a pályázók 26%-a), külső okokkal magyarázták a kudarcot. Minden második cég (51%) a pályázat elbírálásának a cég szempontjából kedvezőtlen folyamatra, a pályázat bírálata során alkalmazott kedvezőtlen megkülönböztetésre hivatkozott. További szűk egyötödük az ország vagy az iparág kedvezőtlen helyzetével magyarázta a sikertelenséget, míg 12%-uk a versenytársak jobb lehetőségeiben találta meg az okot. Belső okokra meglehetősen kevesen hivatkoztak: 12% látja úgy, hogy cége rossz pénzügyi, vagy romló jövedelmi helyzete akadályozta meg, hogy pályázatuk sikeres legyen, míg 8% teljes mértékben beismerte, hogy a rosszul elkészített pályázatban látta a kudarc magyarázatát.

A sikeresen pályázó vállalatok tapasztalatai az elnyert pályázattal, pályázatokkal kapcsolatban összességében pozitívak. Közel háromnegyedük arról számolt be, hogy sikerült probléma nélkül, eredményesen megvalósítani a pályázatban vállaltakat. 6%-uk jelezte, hogy csak részben sikerült azt megvalósítani, míg 4%-nak egyáltalán nem. Körülbelül ugyanolyan arányban (10-11%-ban) tapasztaltak problémát saját cégük vagy alvállalkozóik miatt, illetve a pályázati lebonyolító szerv, illetve közreműködő szervezet miatt.

Pályázati tervek, lehetőségek

A kkv-vezetők véleménye a pályázati pénzek igénybevételének jövő évi esélyeivel kapcsolatban összességében inkább pesszimista. 50%-uk szerint semmi, vagy csak kis esélyük van, illetve lenne arra, hogy a következő egy évben valamely pályázaton fejlesztési forrásokhoz jussanak. Minden negyedik megkérdezett úgy vélte, közepes eséllyel pályázhatnának a következő évben. Jó esélyeket 19%-uk feltételez, és csak 4%-uk biztos benne, hogy hozzájut(ná)nak pályázati pénzekhez.

A kkv-szektor szereplői az elkövetkező egy évben pályázati források igénybevételét cégük működéséhez, beruházásaihoz 54%-ban tervezik, vagyis nagyobb arányban mint ahogymegtették az elmúlt három év során.

Azok a vállalkozások, amelyek nem tervezik, hogy a következő év során pályázatot adnak be, legnagyobbrészt, 58%-ban alkalmas projekt hiányával indokolták döntésüket. A második leggyakrabban említett magyarázat (a cégek 31%-a) az ország rossz makrogazdasági helyzete volt. 16%-uk hivatkozott a cég kedvezőtlen piaci pozíciójára, míg 11%-uk arra, hogy nincs megfelelő személyi háttere a cégnek a pályázási lehetőségek igénybevételéhez.

Az összes megkérdezett vállalatvezető 45%-a egyetért abban, hogy a kedvezőbb makrogazdasági és költségvetési helyzet lenne az egyik legfontosabb feltétele, hogy széles körben jussanak pályázati forrásokhoz a cégek. Közel egyharmaduk az EU-s erőforrások jobb elosztását vagy azt is szükségesnek tartaná ehhez.

Ugyanakkor a külső körülmények mellett a megkérdezettek nem elhanyagolható hányadavéli fontosnak a belső szabályozási környezet megváltoztatását is. A válaszadók 27%-a tartjakiemelten fontosnak, hogy a vállalati adórendszer kedvezőbb legyen, míg körülbelül egy-egyötödük szerint jobb pályázati információs rendszerre, illetve megfelelő pályázati támogató szervezetre lenne szükség, hogy több vállalat juthasson pályázati forrásokhoz. 14%-uk szerint pedig jobb, az innovatív célokat támogató szakpolitikák javíthatnának a helyzeten.

Módszertanról

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük.  Az OTP KKV konjunktúra-index képzésének módja a business survey index-számításon alapul. A módszertan részletesen, a www.policyagenda.huhonlapon olvasható.