Nem kell nemzeti minimum

Nem kell nemzeti minimum

A Nem kell nemzeti minimum című könyv leleplezi azt az álságos politikai gondolatot, miszerint tár-sadalmunk legfőbb problémája, hogy nincsen megegyezés a jobb- és a baloldal, az ellenzék és a kormány között a fő ügyekben. A nemzeti minimum, a nemzeti érdek, a társadalmi szerződés rend-szeresen felbukkanó ködképek, amelyek olykor szakértői kormány létrehozásának igényében, vagy nagykoalíciós elméletekben öltenek testet.

Arról ábrándozunk, hogy létezik valahol egy univerzális vezérlőelv, amely tűpontossággal meghatá-rozza, merre van a helyes út.

A Nem kell nemzeti minimum bemutatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerétől kezdve a Demokratikus Kerekasztalig azt, hogy miképpen bukkant fel ez a gondolat csak az elmúlt hét évben a magyar politikában. Ki, mire használta, és hogyan igyekezett a nemzeti minimum gondolatával éppen azt elérni, hogy politikai ellenfelét kirekessze a közéleti vitákból. A nemzeti minimum jelszavának hangoztatása az ideologikus, a másik kirekesztésére irányuló politika ismertetőjelévé vált.
A könyv szakpolitikai elemzései tíz közpolitikai területet tárnak fel, és a korábbi konfliktusok bemutatásával, a parlamenti pártok elképzeléseinek ismertetésével, illetve törvények értelmezésével kísérletet tesz a politikai minimumok felkutatására.

A demokrácia, a munka, az oktatás, az egészségügy, az adórendszer, az Európai Unió, a nyugdíjak kérdése, a gazdaság működése, a bevándorlás olyan ügyek, amelyekkel naponta találkozunk. Azt gondoljuk, hogy csak akarat kérdése ezekben egy minimum megállapodásra jutni, miközben ha közelről megnézzük ezeket a vitákat, akkor nagyon is ideológiai nézeteltérések vannak a szembenálló álláspontok mögött. A szerző ezt mutatja meg nekünk, érzékeltetve, hogy milyen könnyű elhinni azt, hogy néhány szakértő pillanatok alatt összerakná Magyarország egyetlen járható, és hiteles programját.

A foglalkoztatásról és a munkáról szólván például azzal a végső kérdéssel kerülünk szembe, hogy az állam mindenáron munkát kell-e adjon a saját polgárainak, vagy a minimális állam jegyében nem feladata ez, hanem boldoguljon mindenki, ahogy tud. Abban tehát konszenzus van, hogy lehetőleg mindenki kapjon munkát, mindenkinek legyen munkahelye, aki dolgozni akar. Viszont abban már biztosan nincsen, hogy erre kell-e az államnak adóforintokat áldoznia. És máris látszik, hogy ebben a kérdésben is milyen jelentős érdekellentétek feszülnek egymásnak, amelyek nemcsak lehetetlenné teszik „nemzeti minimum” megalkotását, de a gondolat értelmetlenségére is rávilágítanak.
A könyvben a többi szakterületen is ugyanígy végigmegy a szerző, és keresi a megoldást, illetve bemutatja annak lehetetlenségét.

Ugyanakkor a nemzeti minimum hiánya éppen valaminek a kezdete is. Ha vannak ideológiával, érdekekkel, értékekkel átitatott viták, akkor a cselekvések mögött mindig apró kompromisszumok állnak. Kompromisszumok pedig csak innovációval jöhetnek létre, amikor az ellentétesen gondolkodók megtalálják pillanatnyi, a jelenhez igazított aktuális (nemzeti) minimumaikat. Legyenek ezek a kompromisszumok kormánykoalíción belüliek, vagy egy kétharmados törvény kapcsán a kormánypárt és az ellenzék közöttiek. Nem kell félni ezektől a vitáktól, csak meg kell teremteni az erre való igényünket, és a vita kereteit.

http://webshop.harmattan.hu/?id=aa725cb0e8674da4a9ddf148c5874cdc&p=termeklap&tkod=3504